2009. július 17–19. (fél-) Balaton kör két keréken
Írta: Csibe
Felvetődött az ötlet, hogy a barlangon kívül is szervezhetnénk valamilyen sport aktivitit. A paintballt már lenyomtuk, a sakk nem a mi asztalunk, máshoz nem értünk, így a cangák mellett tettük le a voksot. Sitty-sutty megszületett a Balaton körüli bringatúra vázlata. Vali és a Pityke egy varázsütéssel csodásan megszervezték az egészet. A program: pénteken 7 óra, találkozó a Lágymányosi híd lábánál lévő parkolóban. A többség bringával érkezett, például Dóri (DRogos) is, aki a bringaúton még egy „sárgán” is átment nagy igyekezetében. Pityke betuszkolta puttony(os)ába a mellső kereküktől megfosztott bicókat, az embereket pedig 2 kocsiba toltuk be. Akik beneveztek: Niki, Vali, Dóri, Pityke, Ryan, Hobo, Frenki, Csibe. Zamárdiban a Mimlits klán nyaralójában szálltunk meg, ami egyben Pityke mester műhelye is volt a gyors szervizre szoruló bringák reparálásában (fékek, csomagtartók és kosarak kerültek a helyükre). Reggel a „7óradelegkésôbb8órás” indulás a hagyományosnak mondható késéssel kezdtük, majdnem 9-kor fel a vasra, tekerés a komphoz! Juhééj, indul a túra! Tök szép a Balaton! A Tihany is. Az északi part a nehezebbik, a csajok nehezen bírták a szivatós emelkedőket (kivéve a Terminátor Dórit), és a időjárás is direkt nagyon meleg volt. Szerintem 40 fok is volt. Vagy még több! Néhány frissítős megálló után bevártuk a pusztító vihart Badacsonyban, ahol találkoztunk az ÁrpádJones Baráti Körrel, akik meginvitáltak minket a szállásukra, mivel a csapat néhány tagja már az életéért küzdött a fáradtság, éhség, esô általi elázás és a még mindig távoli cél miatt. Innen még 15 km a nemesvitai túristaszálló, amit az édes Vali a polgármester úr közbenjárásával foglalt le nekünk 🙂 Nnna itt elszabadult a pokol! Olyan parázs vita alakult ki a szállás miatt, hogy ilyent még hosszú életem sorám nem szagoltam. Fonyód, vagy Ederics? Ederics vagy Fonyód? Ha Fonyód, akkor inkább Ederics. De inkább Ederics, ha Fonyód. Vagy nem. Szóval azóta a fonyód egy szitokszó a csapatban, de szerencsére azóta újra egymásba szerettek a vitafelek, tehát minden rendben. Azért egy kis duli-fuli még kellett másnap, csak hogy mindenki tudja, hol a helye… Amúgy a szállás király volt, egy szép kis ódon falu ez a Nemesvita. Egy kocsma, egy ABC egymás mellett. De van pizza házhozszállítás. Igénybe is vettük 🙂 Ez az éjszaka még elég rossz hangulatban tellt el. És a Pityke nagyon horkol! De télleg naon. Reggel kissé döcögősen indultunk, bevásárlás, reggelizés, még kávé, még fürdés, még egy kávé, ilyenek. Családiasan nyomtuk vasárnap a túrát, kímélve az élô szöveteket a fém vázon. A déli part lankásabb, több az árnyék és a túrista. És a kocsma. Az egyik 400 éves, és egy rom is megtekinthető a közelében. Meg is lett tekintve. A hely, melynek neve Fenék 🙂 Télleg. Ebédeltünk is, söröztünk is, kicsit tekertünk is, de sokkal kisebb távot gyűrtünk le, mint előző nap, és jobban odafigyeltünk a lemaradozókra. Aztán Máriafürdőnél beadtuk a derekunkat, vonatra szálltunk, így kerültünk vissza a főhadiszállásra, ahol a kocsik, és a pénteki dinnye másik fele várt minket. Egy fô fürdőt vesz a tóban, 8 fő étkezik a parti büfében. Aztán bringák szét, kocsiba be, autópályára fel. Az interneten felellhető adatok szerint vagy 90 vagy 120 km körüli távot tettünk meg a 2 nap alatt. Tudja fene. Akárhogyis, a teljes Balcsi körút kb. fele! Sztem jó teljesítmény különböző kondicióban lévô és különböző felszereltségű bicókkal érkező emberektől. Élmény volt, és már szerveződik az őszi túra a Fertő-tó körül! Jippiiii!
By Csibe